Ha tételesen számba vennénk, hogy városunkban ki tervezte a legtöbb középületet, bizonyára magasan Dobovszky József István kerülne ki győztesen. Ennek ellenére alig tudunk róla valamit, pedig ma is nap mint nap eljárunk az általa tervezett építészeti remekek előtt. Külön is büszkélkedhetünk, hiszen Szentesen született 1882. október 20-án. Apja, Dobovszky József, jó hírű építőmester volt, aki részt vett a megyeháza és a Petőfi Szálló építésében. Édesanyja Bárány Julianna. A szülők tíz gyermeke közül József István ötödikként született. Az alsóbb iskoláit helyben végezte, majd beiratkozott a budapesti Felsőipari Iskola építészeti osztályába. Itt szerzett műépítészi oklevelet 1902-ben. Hazatérve Szentesre, önálló tervező és építési vállalkozó lett. Részt vett számos országos pályázaton is, igen szép eredménnyel. A dévai református templom építésére 1906-ban kiírt pályázatot az ő terve nyerte, amelyet több sikeres pályamunka követett, így: a túrkevei állami fiú- és leányiskola (1908), a hajdú-hadházi városháza és nagyvendéglő, a mindszenti takarékpénztár (1911), a kunszentmártoni zsinagóga (1911-12) győztes pályázatai. A tehetséges fiatal mérnök sikereire szülővárosában is felfigyeltek. Ennek köszönhette, hogy 1909-ben őt kérték fel a járásbíróság és fogház épületének megtervezésére. A szecessziós-eklektikus stílusú, villaszerű építmény 1912-re készült el. Ezzel egy időben a helybeli katolikus egyház is felkérte központi népiskolájának megtervezésére. Dobovsz-ky a rendelkezésre álló területre egy magyaros szecessziós stílusú, emeletes, kéttraktusú saroképületet tervezett, Erzsébet téri homlokzatán díszerkéllyel és mutatós huszártoronnyal. A tervezőről és a közszemlére kitett tervekről a Szentesi Lap tudósítója a következőket írta: "A központi elemi iskola és bérház terveit Dobovszky József István szentesi műépítész, a fiatal generáció egyik legtehetségesebb és legképzettebb tagja készítette el. Volt alkalmunk szakértőnk közbejöttével betekintést nyerni Dobovszky terveibe. Ez az iskola csakugyan és teljesen a modern iskolaépítészet elvei szerint van megszerkesztve. Termei világosak, szellősek és tágasak. A berendezés pedig olyan, hogy akár a főváros kényes igényeit is kielégíthetné." A ma is dekoratív épület 1912 végére készült el. (Tervezőjének és építőjének érdemeit a katolikus egyháztanács még életében emléktáblával ismerte el az iskola Szent Imre herceg utcai bejáratának fogadószintjén.) A szakmai sikerek mellé 1912-ben családi örömök is párosultak, amennyiben május 19-én Jászladányban nőül vette Polnik Viola úrleányt. Házasságukból két leányuk született, akik közül az elsőszülött Viola 1931-ben és 1932-ben "Szentes szépeként" vált országos hírűvé, mint a magyar szépségkirálynő első udvarhölgye. (Fiatal életkora miatt - hisz még csak 16 éves volt - nem nyerhette el a "Miss Hungaria" címet.) Még tartott a katolikus iskola építése, amikor a helyi református presbitérium országos pályázatot írt ki a felsőpárti templom terveinek elkészítésére. Négy pályázótól tíz terv érkezett be, ebből hatot Dobovszky József István készített. Harmadik számú pályamunkájáról (mely az 1906-ban készített dévai református templom pályadíjas tervének átdolgozása lehetett) a zsűri megállapította, hogy: "Igen tetszetős külső és belső kiképzést mutató terv, praktikus, centrális alaprajzzal. Az alaprajz négyszög alakú főhajót mutat két oldalhajóval, a főtengelyben egy toronynyal s a hátsó, félkör alakú apsisba helyezett szószékkel és úrasztallal." Az egyháztanács Dobovszky tervét fogadta el kivitelezésre, felkérve őt a művezetői teendők ellátására is. A Jókai és Vörösmarty utcák saroktengelyében épült magyaros szecessziós stílusú templom felszentelésére a háború előestéjén, 1914. május 24-én került sor. Az első világháború a jeles építészt sem kímélte. 1915-ben behívták katonának, s csak 1918-ban sikerült leszerelnie. Két öccse odaveszett a háborúban, s 1917-ben édesapját is elvesztette. Mivel az építkezések szüneteltek, 1919-ben a város szolgálatába lépett. Előbb a lakáshivatal vezetőjeként, majd a számvevőszék napidíjasaként működött, míg végre 1923 tavaszán kinevezték a mérnöki hivatal műszaki nyilvántartójává, mely állását haláláig megőrizte. A tervezéssel sem hagyott fel, bár megbízásai megritkultak. 1928-ban Antal Endre városi mérnökkel együtt tervezték a Központi Református Népiskola eklektikus saroképületét, majd valamivel később a sportolást szolgáló, neoromantikus stílusú Dózsa-házat a Csongrádi út elején. Kisebb munkái közül említést érdemel az izraelita temetőben lévő cinterem, valamint a járványkórház épülete; a magánházak közül pedig Csúcs Károly földbirtokos háza a Farkas Mihály utcában (utóbb Csecsemőotthon), vagy Kristó Nagy István gyógyszerész egyedi lakóépülete az Iskola utcában, amelyről Németh László is megemlékezett Égető Eszter című regényében. Még sok szép középülettel gazdagíthatta volna városunkat, de 48 éves korában váratlan hirtelenséggel, 1930. december 18-án elragadta a halál. A Kálvária-temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékét sokáig őrizni fogják téglából formált remekművei. Labádi Lajos

<<< Vissza