Novobáczky Győző Már többször írtunk olyan régi szentesiekről, akiknek köszönhetően folyamatosan fejlődött, épült és szépült városunk, tevékenységükkel maradandó nyomot hagyva a település arculatán. Ezek közé tartozott Novobáczky Győző mérnök, akiről az ifjabb generációk aligha hallhattak. A Temes vármegyei Dettán született 1860-ban. Apja Novobáczky József, aki őrmesterként szolgált a 39. császári gyalogezredben, később a nagyváradi püspöki uradalom erdésze Rézbányán. 1848 júniusától hadnagy a szegedi 3. honvédzászlóaljban, utóbb a III. hadtest századosa, majd a hajdúszoboszlói honvédkórház parancsnoka. Édesanyja Czinkás Jozefa. Középiskoláit és a műegyetemet Budapesten végezte, ezt követően önkéntesként katonai szolgálatot teljesített. Az 1880-as évek második felében került Szentesre, ahol mérnöki állást vállalt. Feleségül vette Kiss Gizellát, akitől négy fia és két leánya született. Nyomban bekapcsolódott a város közéletébe, és általános ismertségre tett szert. Ezt jelzi, hogy már 1890-ben beválasztották a városi képviselő-testületbe, amelynek közel 30 éven át a tagja maradt. Képviselőként részt vett a közigazgatási-, városrendezési-, egészségügyi-, millenniumi-, szállodaépítési-, színügyi- és tanonciskolai bizottságok, valamint városi iskolaszék munkájában. 1894 márciusában a város gazdasági tanácsnokává választották. E tisztségének köszönhetően az ő irányítása alá kerültek a legfontosabb városi beruházások. Mindjárt a hivatalba lépése után megkezdődött a Széchenyi-liget felújítása. A kertrendezés eredményeként az addig megtalálható fafajták kiegészültek különböző fenyőfélékkel, piramiseperrel, piramisszillel, mocsári ciprussal, szomorú kőrissel, tarka juharral stb. Elkészültek az ezer színben pompázó díszparkok és az új ligeti utak. Megtörtént a liget bekerítése és faragott díszkapuval történő felszerelése. A liget felújításával párhuzamosan a gőzfürdő épülete mögött elkészült a nyári ártézi uszoda, amely 1896-ban nyitotta meg kapuit. 1897-ben kialakították az első teniszpályát, amelyet utóbb több játéktér követett. 1899 folyamán szintén Novobáczky irányításával valósult meg a Csongrádi út melletti Erzsébet-liget, amelyet az előző év szeptemberében meggyilkolt Erzsébet királyné emlékére létesítettek a mai focipálya helyén. Az ő nevéhez fűződik a Petőfi Szálló építésének előkészítése, a pályázatok kiírása, a szerződések megkötése, és a munkálatok folyamatos felügyelete. A magyaros szecessziós stílusú gyönyörű épület 1898/99 folyamán elkészült. Tanácsosi pályafutásának ez jelentette a legnagyobb sikerét, mégis a szállodaépítés kapcsán érték a legméltatlanabb szakmai és politikai támadások. Az elmérgesedett légkört jellemzi, hogy még a békés természetű Novobáczky Győző is lovagias párbajra kényszerült becsülete védelmében. 1899. július végén dr. Hollósy István lapszerkesztővel vívott kardpárbajt, amelyben kölcsönösen megsebesítették egymást. A felek kibékülve távoztak a küzdőtérről. 1901 végén elveszítette tanácsnoki állását. A szentesi székhelyű Körös-Tisza-Ma-ros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat főmérnöke, majd 1911-től főszámvevője lett, utóbb pedig ellátta a Csongrá-Szegedi Tiszai Halászati Társulat igazgatói teendőit. 72 éves korában, 1931. szeptember 10-én szólította el a halál. A Kálvária-temetőben lévő családi sírboltba helyezték örök nyugalomba. Az Alföldi Újságban megjelent méltatás híven tükrözi Novobáczky Győző irigylésre méltó egyéniségét, küzdelmes életének vezérfonalát: "A leggyilkosabb közéleti harc dühöngött a város falai között, amikor Novobáczky Győző Szentes város gazdasági tanácsnoka lett és dolgozni kezdett. Munkája új volt. Szokatlan. Ismeretlen itt. Hogy folytathatta észrevétlen, talán éppen az okozta, mert nemigen vette először semmibe senki. A szépet hozta a városba. Az a goromba, ősbozont Túlakurca az ő irányításával szépült meg. Azután megszületett az Erzsébet-kert, azután a Petőfi, azután az első aszfalt utak. Novobáczky Győző nem volt hangos ember. Csöndes. Szinte szótlan. De kulturember a szó nemes értelmében. A szép fanatikusa. És a szép hívője. Aki mert abban a gondolatban dolgozni, hogy a szép elragad mást is, hogy a szépet mindenki szereti - s hogy vihar zúghat, a villámok cikázhatnak, a menny döröghet: a virágok mosolygása, a szép liget beszédes fái elnémítják az emberek féktelen szenvedélyé. A kilencvenes évek Szentese indult meg a kultur-város felé. Ebben Novo-báczky Győzőnek el nem évülhető érdemei vannak, s neve a város történetében azok nevével egy lapon áll, akik itt, a Kurca mellett segítették megteremteni a mai Szentest." Labádi Lajos

<<< Vissza