<<< Vissza |
Múltunk korszerű formában |
2006. december 22. |
Több ezer műtárgyat állítottak ki a Koszta József Múzeum újonnan nyílt állandó kiállításaiban, melyek a XIX. és XX. századi Szentes életébe és képzőművészetébe engednek bepillantást. A teljesen kialakított múzeumról a megyeháza dísztermében tartott ünnepélyes megnyitón egy prezentációs kisfilm pergett, melyet Kari-kó-Tóthné Puskás Gabriella tekerőmuzsikája festett alá. Nem egyszerű megnyitónak nevezte az eseményt Horváth Ferenc megbízott megyei múzeum-igazgató, hiszen az állandó kiállításokkal a Koszta-múzeum az országban is az elsők közé került, melyhez az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2004-ben elindított Alfa-programja biztosította a segítséget. Vígh Annamária, a minisztérium osztályvezetője szerint múzeum ott van, ahol társadalmi igény van rá. Juhász Antal néprajzkutató és ny. egyetemi tanár örömmel fedezte fel, hogy a paraszti életformát enteriőrökben mutatják be a tárlatok. Szakmai megnyitó beszédét az itteni népélet feltárói, Kiss Bálint, Nyíri Antal és Papp Imre egykori tevékenysége köré építette, felidézte azt az időt, amikor a Kurca még hajózható volt, s a régi vásárokat. Ritka vállalkozásnak nevezte, hogy a már eltűnt vagy kihalófélben lévő mesterségeket Mód László néprajzkutató-muzeológus tizenegy, fél vagy teljes enteriőrben mutatja be, vagyis a Céhek, iparosok, segédek elnevezésű teremben egy képzeletbeli utcában sorakoznak az iparosműhelyek. Eredeti berendezési és használati tárgyak kerültek az állandó kiállításokba, több ezer darab, melyek a múzeum néprajzi gyűjteményéből származnak. A kovács figurája koromtól szürkéllő falak között, a kádár a jancsibakon ülve figyelhető meg munkája egy fázisában, de a feketekerámia utolsó szentesi nagymestere, Bese László is megjelenik itt: kemencében elrejtett monitoron avatja be a korongozás rejtelmeibe az őt követő nemzedékeket. Korszerű segédeszközök a Legelők, szántók, vadvizek nevű teremben is vannak: három kisfilm mellett hangszalagról például csikócsengőt is hallhat a látogató. Ez a kiállítás azt mutatja be, hogyan alkalmazkodott a 150-200 évvel ezelőtt élő szentesi ember a folyamszabályozás előtti viszonyokhoz. A folyosón vallási felekezetek és városrészek jelennek meg Alsópárttól Felsőpártig, de egyúttal mintha egy szentesi ház helyiségeit járnánk sorra. Vigh László restaurátor rendezte a Grafikusok, festők, szobrászok elnevezésű kiállítást, kiegészítve az Arató-hagyatékkal. A folyosón plasztikák, egy teremben pedig festmények és grafikák sorakoznak, többek között Tokácslitól, Terneytől, Drahostól, először együtt. Az időszakit is beleszámítva összesen hét kiállítás december 23-án látogatható utoljára, majd január 2-án, 9 órakor nyit a múzeum. D. J. |