 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
 |
 |
  |
  |
CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR
SZENTESI LEVÉLTÁRA
6601 Szentes, Kossuth tér 1.
Tel.: (63) 562-425 Pf.: 46.
Fax: (63) 562-426
E-mail: csmlsz@mail.tiszanet.hu Kelt: Szentes, 2003. március 14.
lt. sz.: 25/2003.
Tárgy: Szakmai program
) A
levéltárakban lévő iratanyag a történelmi múlt megismerésének
elsődleges forrása, biztonságos megőrzése a közfeladatok folyamatos
ellátásának és az állampolgári jogok érvényesítésének nélkülözhetetlen
feltétele. Mint a nemzet kulturális örökségének része, megóvása
és gyarapítása valamennyiünk feladata, a levéltáraknak pedig törvényileg
előírt kötelessége. A Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára az ország azon kevés levéltárai közé tartozik, amely ma is ott működik, ahol anyaga keletkezett, Szentes főterén, a Kossuth téren lévő volt vármegyeháza falai között. Itt őrizzük az egykori Csongrád vármegye 1723-1950 között keletkezett iratait: a megyei testületek (Nemesi Közgyűlés, Megyei Bizottmány, Törvényhatósági Bizottság) jegyzőkönyveit, a törvényszéki és bírósági iratokat, a vármegyei főtisztviselők (főispán, alispán, adószedő, számvevő, főügyész, főorvos, főszolgabírák stb.) anyagát, az országgyűlési választások iratait.
)
Itt találhatók az egykori járások (tiszáninneni,
tiszántúli, később szegedi, vásárhelyi, szentesi, csongrádi) és
a hozzájuk tartozó községek (Szegvár, Mindszent, Nagymágocs, Derekegyház,
Fábiánsebestyén, Csanytelek, Felgyő, Tömörkény, Sövényháza, Árpádhalom,
Cserebökény, Kiskirályság, Eperjes, Magyartés, Nagytőke) dokumentumai,
valamint Szentes város 1703-tól keletkezett történelmi értékű
iratai. A levéltári gyűjteményben megtalálhatók a régi egyházi
anyakönyvek 1741-től, a megyei és városi kéziratos térképek, a
legfontosabb középületek korabeli tervei, valamint a több ezer
darabból álló plakátgyűjtemény és fotótár. Legkorábbi iratainkat
1884-ben helyezték el az akkor elkészült vármegyeház eredetileg
is levéltárnak épített raktáraiban, ahol ma is őrizzük és kezeljük
térségünk történelmének becses forrásait. A Szentesen nyilvántartott
iratanyag jelenlegi terjedelme 3300 folyóméter.
) A
régi iratok megőrzésének fontosságát bizonyítja az utóbbi hét
év, hiszen a kárpótlási törvények során több ezren kénytelenek
voltak levéltárunkhoz fordulni. Szinte mindenkinek tudtunk segíteni,
mivel rendelkezésre álltak az ügyintézéshez nélkülözhetetlen jogbiztosító
iratok. Az ügyviteli munka mellett intézményünk segíti az oktatást
és közművelődést. Az általános és középiskolai tanárok rendszeresen
tartanak nálunk szakköri foglalkozásokat, rendhagyó történelemórákat.
A hivatásos történeti kutatókon, tudósokon kívül egyetemi és főiskolai
hallgatók tucatjai keresik fel levéltárunkat szakdolgozataik elkészítése
céljából. Éves kutatóforgalmunk átlagosan 300-400 kutatási eset.
Munkájukat segíti a 12 000 kötetes történeti szakkönyvtárunk,
valamint sajtótárunk, ahol eredetiben, vagy mikrofilmen valamennyi
régi helyi újság olvasható, s megtalálhatók a legfontosabb országos
történelmi szakfolyóiratok (Századok, Történelmi Szemle, Hadtörténeti
Közlemények, Agrártörténeti Szemle stb.). ) A
vármegyeház földszinti folyosóján található állandó levéltári
kiállításunk, amely 1988 óta a Tájak-Korok-Múzeumok bélyegző helye.
Az itt látható dokumentumok megyénk és városunk történetének egy-egy
jelentősebb eseményét idézik az 1700-as évektől 1956-ig. Évenként
számos iskolai csoport és Szentesre érkező belföldi és külföldi
vendég tekinti meg kiállításunkat. Múltunk minél jobb megismertetése
érdekében munkatársaink helytörténeti kiadványok szerkesztésével,
tanulmányok, cikkek írásával, előadások tartásával, kiállítások
rendezésével évtizedek óta részt vesznek a történeti ismeretterjesztésben.
A Csongrád Megyei Levéltár által kiadott legismertebb sorozatok:
Tanulmányok Csongrád megye történetéből, Dél-Alföldi Évszázadok,
Szentesi Műhely Füzetek, Oppidum Csongrád. A Szentesi Levéltár az utóbbi 20 évben intenzív munkakapcsolatot alakított ki a gyűjtőterületén működő iratképző szervezetekkel, elsősorban a községi önkormányzatokkal, a korábbi helyi tanácsokkal, az államigazgatás, jogszolgáltatás területi szervezeteivel, az oktatási és kulturális intézetekkel, intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel. Munkatársaink segítséget nyújtottak az egyes helyi irattárak kialakításában, közreműködtek a selejtezésekben, a történeti értékű iratok szakszerű rendezésében, együttesen gondoskodtak azok levéltári elhelyezéséről. ) Az
utóbbi években a folyamatos iratátadás-átvétel megtorpant, elsősorban
a jelentkező raktározási nehézségek miatt. A Szentesi Levéltár
gyűjtőterületén az egyes irattárakban található, selejtezésre,
rendezésre illetve levéltári átadásra kb. 800 folyóméternyi iratanyag
vár. A kint lévő iratanyag levéltári elhelyezése napjaink égető
gondjává vált, elmaradása esetén ugyanis felmérhetetlen kár, iratpusztulás
következik be. Az utolsó raktárbővítésre 1984-ben, a Járási Hivatal
megszűnését követően volt lehetőségünk. Az akkor kapott helyiségek
azóta megteltek. A szűkös raktári helyzet lehetetlenné teszi a
jelenlegi hatályos jogszabályok alapján végzendő gyűjtőterületi
munkánkat. Az 1995-ben megjelent levéltári törvény (1995:LXVI.)
értelmében ugyanis 15 év irattári kezelés után az egyes intézményeknek,
így a Szentesi Levéltárnak is át kellene vennie a gyűjtőterületén
keletkezett köziratokat. Ha ezt nem tesszük, tehetjük meg, akkor
azt az iratképzőknek a továbbiakban nem "csak" őrizniük, hanem
igény esetén biztosítaniuk kellene annak kutathatóságát, amire
az iratképzők nincsenek felkészülve és nem is feladatuk. A legsürgősebben
átveendő irat-együttesek:
Mindezek átvételére és biztonságos megőrzésére a Szentesi Levéltár csak akkor lesz képes, ha új helyiségeket kap a volt megyeháza épületében. Az átveendő iratok mennyiségét szem előtt tartva állítottuk össze helyiség igénylésünket, gondolva az elkövetkező évtizedek iratgyarapodására is. A Szentesi Levéltár által jelenleg használt helyiségek adatai (Kossuth tér 1.)
A Szentesi Levéltár által igényelt helyiségek adatai (Kossuth tér 1.)
Az eddig használt és az igényelt gyarapodás mindösszesen: 936,57 + 358,43 = 1295 m2 A főépület földszinti helyiségeiben tervezzük elhelyezni a törvénytárak és egyéb jogtárak gyűjteményét, a sajtótárat, valamint a szakkönyvtár gyarapodását. Mivel a tervezett átalakítások kapcsán át kell adnunk
- portásfülke és lift kialakítására - a jelenlegi fotótár és plakátgyűjtemény helyiségét, ezek elhelyezése is az új szárnyban válik lehetővé. Technikai berendezéseink részére (fénymásolók, számítógépek, fotólabor stb.) szintén itt kívánunk helyet biztosítani. Az eddig nélkülözött kulturált mellékhelyiségek ugyancsak ezen a részen kerülnének kialakításra. ) Az
új szárny alatti volt légópincében tervezzük elhelyezni a Területi
Földhivataltól átveendő iratokat, valamint a nagyobb ipari és
mezőgazdasági üzemek iratait. Az előzetes egyeztetések során a Levéltár megigényelte a volt Földhivatal udvari épületét, amely a községektől és egyéb iratképző szervektől átvett iratok fogadó és rendező raktárait foglalná magába, ún. átmeneti irattárként funkcionálna. A főépületből ide telepítenénk át intézményünk értékes térképtárát és tervtárát, mivel a jelenlegi helyén megszűnik a tárolási lehetőség. Amennyiben a tervezett bővítés megvalósul, levéltárunk raktározási gondja évtizedekre megoldódik. Bízunk benne, hogy az új helyiségek iránti igénylésünk meghallgatásra talál, s a feltételek javulásával intézményünk zavartalanul elláthatja törvényben meghatározott feladatait. Labádi Lajos
Prof., dr. Blazovich László
|
