A felsorolt épületek az alábbi térképvázlaton is kiválaszthatók!

  Vissza az elejére

1./ A Kiss Bálint Református Általános Iskola

 

A legrégebbi református iskola a Kurca-parton volt, a mostani bírósági épület déli végénél. A templom elvételekor (1746/47) az iskolát és a paplakot is át kellett adni a katolikusoknak. Az iskola új helyét a régi városháza udvarán jelölték ki, a mai iskola telkén. Kiss Bálint lelkésznek sikerült elérnie, hogy az épület emeletes legyen, teljesen téglából és cseréptetővel. 

Ez volt a város első emeletes építménye, amelynek terveit Jauernik Ferenc vásárhelyi építőmester készítette el. Az alapkő ünnepélyes letételére 1803. március 28-án került sor. A főtérre néző, szép, koraklasszicista stílusú épületben 1804 őszén kezdődött meg a tanítás.

Száz év elteltével egyre sürgetőbbé vált a központi iskola bővítése, ill. új iskola építése. Erre gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter iskolaépítési programja adott lehetőséget. Az építési terv és költségvetés elkészítésére Antal Endre városi mérnököt kérték fel, kikötve, hogy a tervezésbe vonja be Dobovszky József István helybeli építészt. Az alapkő ünnepélyes letételére a reformáció ünnepén, 1928. október 31-én került sor. 

Az "L" alaprajzú emeletes saroképület főhomlokzata a Kossuth térre néz. Földszintjét az alápincézéssel sikerült egy magasságba hozni a megyeháza földszintjével, melynek magasságát a manzárdtető alkalmazásával érték el. A főhomlokzatra felirat került: "ISTENÉRT és HAZÁÉRT".

Az intézmény 1948-ban történt államosítása után Kossuth Téri Általános Iskola néven folytatta működését. Az 1990-es évek elején ismét egyházi kezelésbe került, felvéve az egykori iskolaépítő lelkész, tudós prédikátor, Kiss Bálint (1772-1853) nevét. Az épület Hajdú Lajos utcai szárnya 1993-ban modern tornateremmel egészült ki. A főbejárat mellett látható a volt iskolaigazgató, az 1849-ben halálra, majd kegyelemből 20 évi várfogságra ítélt Hajdú Lajos (1813-1901) márvány emléktáblája, amelyet 1998-ban lepleztek le.

   vissza a térképhez

2./ A református nagytemplom

 

Az 1746-ban elvesztett, 1760-ban leégett középkori templomok helyén 1761-1776 között épült téglatemplom Mária Teréziát és fiát II. Józsefet dicsőítő, 1774-ben felhelyezett ellipszis alakú, vörösmészkő táblát őrző torony testének meghagyásával 1808-1826 között új templomot épített a református egyház.

Kiss Bálint református lelkész közreműködésével Fischer Ágoston kecskeméti építészt bízták meg a tervek elkészítésével. A végleges formáját elnyert építmény a legnagyobb magyarországi templomok sorába tartozik. A 40 métert meghaladó torony klasszicista, az épület többi része későbarokk (copf) stílusjegyeket hordoz. A főbejárat kőkeretes, szemöldökíves kiképzésű, a torony legömbölyített sarkainál szintekre tagolt pilaszterek futnak. Kosáríves oromzata fölött vaskorláttal védett körüljáró látható. A torony magasított, rézből készült, bordázott félgömb kupolával van fedve.

Az északi homlokzaton a falpillérek között szegmentíves ablakok láthatók. A déli homlokzatot 1891-ben támpillér sorral erősítették meg. A templom nyugati vége egyenes záródású, sarkai lekerekítettek.

A 48 x 24 méteres belső térben kialakított emeletes karzat aszimmetrikus, a hajó északi oldalán és a két rövid végén állnak. A karzat mellvédjén copf füzérdíszítés látható. A szószék késo copfstílusú, politúrozott felülettel, aranyozott szegélyekkel, kékesszürke márványozott oszloptesttel és vázadísszel készült alkotás. A ma is üzemelő orgona Angster József és fia pécsi mesterek munkája. A templom felszereléséhez 18. századi iparművészeti tárgyak is tartoznak: ónlámpák, ónkannák, úrasztali pohár.

Az utóbbi évtizedekben az épület állaga sokat romlott, jelenleg kész terv és remény van a templom helyreállítására.

   vissza a térképhez

3./ A református bérház 

 

A református nagyobb parókiával (Kiss B. u. 2.) szemben volt az ún. kisebb parochiális épület, amely 1764-ben került az egyház tulajdonába. Ennek Fő tér (ma Kossuth tér) felőli szomszédságában állt a kántorok lakháza. A kis parókiát 1805-ben, a kántorházat 1799-ben és 1824-ben felújították. A presbitérium 1880-ban elhatározta, hogy az akkor már düledező kántorlak helyére egy díszes bérházat építtet, amely központi fekvésénél fogva komoly jövedelmet biztosíthat az egyháznak. Makay Endre építészt, a megyeháza tervezőjét kérték fel a bérház terveinek és költségvetésének elkészítésére. Makay 1881 végére teljesítette a megbízást, az építkezés azonban egyelőre nem kezdődött meg. 

1884 tavaszán tértek vissza az ügyre, de ekkor már úgy módosítva az elképzelést, hogy a bérház mellé, a Templom köz (ma Kiss Bálint u.) felőli szárny folytatásaként új lelkészlak is épüljön. A lelkészlak tervét és költségvetését Bárány József kőművesmester, az épületek kivitelezője készítette el. Az illetékes egyházi főhatóság 1885. május végén jóváhagyta a tervezett építkezést, s engedélyezte a szükséges kölcsönök (40.000 forint) felvételét. A tényleges építkezés 1887 júniusában kezdődött meg, s 1888. augusztus végén fejeződött be. Szentes város leszállított áron 604 faltéglát és 72 ezer cserepet bocsátott az egyház rendelkezésére. A teljes költség 41.688 forintra rúgott, ebből a bérházra 27.509 forint, a lelkészlakra pedig 14.178 forint esett. Az épület kettős funkciója máig megmaradt.

    vissza a térképhez

4./ A "Fehér Ház"

 

A főtér keleti oldalát az 1890-es évek elejétől az ún. Haris-ház földszintes üzletlánca és az eredetileg szállodának épült Gazdasági Egylet székházának emeletes épülete övezte. Az 1960-as évek végén ezeket elbontották, s helyükre 1973-ra felépült a szentesi születésű Novák István Ybl-díjas építész és felesége, Juhász Márta által tervezett modern, hatemeletes szalagház, alatta üzletsorral. A helybeliek által "Fehér Ház"-nak elnevezett tömb első emeleti teraszán található a Városi Galéria és több más szolgáltató iroda.

 

Az alábbi interjúrészletben a tervező, Novák István vall az épületről:

- Milyen feladatokra emlékszik pályája első szakaszából? 
- Érdekes, és talán sorsszerű is, hogy első feleségemmel, Juhász Mártával - aki Pécsről származott, és évfolyamtársam volt az egyetemen - első közös díjnyertes pályázatunk a szentesi főtér egyik épületének terve volt. Politikai döntésre le kellett bontani néhány régi házat, amelyek helyére újak kerültek. Nemrégiben lapozgattam egy összeállítást a régi szentesi épületekről, és akkor tudtam meg, hogy a főtér sarkán lebontott földszintes házat - csodás, míves épület volt - édesapám nagybátyja tervezte. Évtizedek távlatából is megdöbbentett, hogy a hatvanas évek első felében egy olyan épületet tüntettem el, amihez családi szálak is fűztek. Nem emlékeztem rá pontosan, hogy milyen szép ház volt, ezért őszintén mondom, megrendülve láttam a fotóját. Akkoriban azt hittük, csupa fantasztikus dolgot csinálunk azzal, hogy új építészeti környezetet hozunk létre. A lebontott helyén felépült új háznak voltak-vannak persze erényei is, bár nagyon látszik az akkori épületeimen, hogy egyetemi neveltetésemből következően funkcionalista vagyok. 

   vissza a térképhez

5./ A Petőfi Szálloda és Tóth József Színházterem

 

Az 1890-es évektől kezdve igény jelentkezett korszerű szálloda és vendéglő építésére.

A város központi részén csupán a Zöldkoszorú vendégfogadó és kocsma állt, mely több szempontból a legsúlyosabb kifogás alá esett. Bezárása siettette az új épület megvalósítását. 

A városi képviselő-testület által kihirdetett tervpályázatra 15 pályamű érkezett. Az első díjat Komor Marcell budapesti építész nyerte el, egyúttal megbízták a tervezőt a kivitelezés műszaki vezetésével is. A több ütemben végzett építkezés 1900 őszére fejeződött be. Lakos Imre polgármester az építkezés folyamán jelentette be, hogy a magyaros szecessziós stílusú építményt a legmagyarabb költőről, Petőfi Szállóra keresztelik. A tekintélyes saroképület földszintjén kávéház, sörcsarnok, étterem; az emeleten lakás, 33 vendégszoba és egyéb helység kapott helyet. Az udvari szárnyban a színházterem nyert elhelyezést. 

Komor Marcell Lechner Ödön tanítványaként a századforduló jellegzetes építészeti stílusának folytatója. Az architektúra stílusjegyei a népművészet formaelemeit idézik. A tetőzet bádogdíszei, a homlokzat csipkézett balluszteres erkélyei, tulipános ornamentikája a századforduló magyar építészetének jelentős alkotásává tették az épületet. 

1909-ben a színháztermet Szentes jeles szülöttéről, Tóth Józsefről, a Nemzeti Színház jellemszínészéről nevezték el. 1923-ban - a színész születésének 100. évfordulóján - a város Koncz Antal helyi szobrászt kérte fel a névadó gipszportréjának elkészítésére. A szobor bronzöntvénye a színház bejárata fölött nyert elhelyezést.

Az 1930-as és 1960-as években több felújítást és átépítést végeztek, melyek során nem mindig tartották szem előtt az épület eredeti értékeit. Tulajdonjogi viszontagságok mellett a város egykori büszkesége ma szinte romokban hever. Jelenleg csak a Tóth József Színházterem van a város tulajdonában és kezelésében.

    vissza a térképhez

6./ A Szentesi Takarékpénztár volt székháza

 

Szentesen az első pénzintézet 1869-ben alakult Szentesi Takarékpénztár néven. Induláskor kibérelte Pollák Emánuel Fő utcai (ma Kossuth u.) házának egy részét a Zöldkoszorú Nagyvendéglő mellett. Az intézet 1875-ben a Piac téren lévő (ma Kossuth tér) Jurenák-féle házba költözött, amelyet 1880-ban székház céljára megvásárolt. 
A megnövekedett forgalom következtében a régi székházat az intézet kinőtte, ezért elhatározták egy korszerű, díszes bankpalota építését. A tervek elkészítésére Kozma Lajos építészt kérték fel, aki a korábbi földszintes épület helyére egy saroktornyos, kétemeletes, manzárdtetős épületet tervezett, amely méreteiben és saroktornyos kiképzésével harmonizált a szomszédos, 1910/11-ben épült városházával. Ez a város első vasbetonvázas épülete, amelynek vasbeton elemeit Salgótarjánból szállították Szentesre. 

Az impozáns építmény rekordidő alatt készült el. A szakipari munkákra kiírt versenytárgyalás határideje 1929. május 29-én járt le. Az összes munkát Szabó László helybeli építőmester mint fővállalkozó nyerte el, aki 9 helybeli alvállalkozóval társult. A művezetői teendőket Dobos István budapesti építőmester látta el. A tényleges építkezés június első napjaiban kezdődött, s november végére befejeződött. A Kossuth és Petőfi utcára néző saroképület bérházként is szolgált; az emeleti részein lakásokkal, a földszinten gyógyszertárral és egyéb üzlethelyiségekkel. 

A Szentesi Takarékpénztár 1949-ben történt államosítása után a Magyar Nemzeti Bank helyi fiókja kapta meg a helyiségeit, amely 1983-ig működött az épületben. Elköltözése után a Városi Könyvtár foglalta el az épület Kossuth utcai szárnyát; amelyet 1998 óta a Gyermekkönyvtár használ. Főtéri portálját - "SZT" monogramos, vasrácsos ajtaja mögött - kagylós motívumú, kőből faragott kartus díszíti, utalva az épület eredeti rendeltetésére. A könyvtáron kívül jelenleg bank és a Szentesi Nyomda működnek benne.

    vissza a térképhez

7./ A Városháza

 

Többszöri tervezés és kivitelezési halasztás után 1907. január 10-én országos pályázatot hirdetett a dr. Mátéffy Ferenc polgármester elnöklete alatt megalakult építési bizottság. A pályázati kiírás meghatározta az épülettel szembeni elvárásokat. Hivalkodó díszítéstől mentes, nyugodt homlokzatú, komoly külsejű épületet kívánt a város felépíttetni. A pályázatot Bohn Alajos aradi születésű építész nyerte meg.

A kivitelezési tervek 1907 szeptemberére készültek el. A legfontosabb kivitelezési munkákat szentesi mesterek pályázták meg és nyerték el. Három évig tartó költségvetési viták után az épület 1911 szeptemberében elkészült, és a városi hivatalok beköltözhettek az új helyükre.

Az impozáns építmény manzárdtetős két főszárnyával a Kossuth tér és Erzsébet tér egy-egy oldalát határolja, melyet kör alapú, a főbejáratot magában foglaló saroktorony kapcsol össze. A mértéktartó díszítésű főlépcsőház ívesen a két szárny felé elágazik. Az aranyozott, barokk stílusú gipszstukkóval díszített, karzatos közgyűlési terem elkülönül a hivatali helyiségektől. A terem falát Kossuth Lajos egész alakos olajképe és a város jelentősebb polgármestereinek portréi díszítik. Az épület Kossuth térre néző homlokzatát az 1989-ben visszaállított Szentes ősi pálmafás, színes majolikacímere díszíti.

    vissza a térképhez

8./ A volt Járásbíróság

 

A Magyar Királyi Járásbíróság 1872-ben kezdte meg működését egy várostól bérelt épületben. Régi igény volt, hogy a bíróság a szűk és egyre romosabb épületből méltóbb helyre költözhessen. Hamza Géza szegedi törvényszéki elnök 1906 novemberében Szentesre látogatott azzal a céllal, hogy alkalmas helyet keressen a járásbíróság részére emelendő új épületnek. A rendőrkapitányság régi épületének, az ún. Csérfészeknek a területét szemelte ki a katolikus plébánia szomszédságában. A városi küldöttek előtt kijelentette, hogy ha a város a nevezett területet ingyen átengedi, s díjtalanul biztosít 200.000 téglát, valamint szükséges mennyiségű homokot, akkor kieszközli az igazságügyi minisztertől, hogy az építkezés már a következő év őszén megkezdődjék. 

Hosszadalmas alkudozás következett. 1909 áprilisában a városi közgyűlés megszavazta a tervek elkészítéséhez szükséges összeget, a munkára Dobovszky József István helybeli építészt kérve fel. A minisztérium a terveket szeptember közepén kis módosításokkal jóváhagyta, de az építtetés módjára nem született megállapodás. Végül a város magára vállalta a bíróság új épületének felépítését. A szakipari munkákra 1910 áprilisában kiírták a pályázatot, de csak szeptember 19-én kötötték meg a szerződéseket a vállalkozókkal. A legfőbb munkákat helyi mesterek nyerték. A művezetésre Dobovszky mérnököt kérték fel. A kései kezdés miatt 1910-ben csak a Csérfészek elbontására és a talaj előkészítésére kerülhetett sor. 

Az emeletes, villa-kastélyszerű építmény 1911-ben tető alá került, de csak 1912 júniusában költözhettek be a hivatalok. Attika-falán mozaik címerdísz volt: "Magyar Kir. Járásbíróság" felirattal. Utóbb az épületet egyszínűre festették, a mozaik államcímert eltávolították. Ma a városi bíróságnak ad helyet.

    vissza a térképhez